ISKOLAI VÉGZETTSÉG

A népesség iskolázottságának megállapítása az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett legmagasabb elvégzett évfolyam alapján történt. Az iskolarendszerű oktatás jelenleg – az óvodán túl – az alábbi oktatási formákat jelenti:

Az iskolarendszerű oktatás jelenlegi formáitól eltérő bontás szerepel azokban a visszatekintő táblázatokban, ahol a végzettségeket jelleg szerint csoportosítjuk. Ezekben a táblákban a befejezett középfokú végzettségek a következő részletezettséggel szerepelnek:

Azokban a visszatekintő táblázatokban, ahol a befejezett közép- vagy felsőfokú iskolai végzettségűek számára, nemek szerinti összetételére vonatkozó ismérvek kerültek bemutatásra, a mai fogalmi csoportosításnak megfelelő adatok kerültek közlésre. A végzettségek jellegét, szintjét, szakirányát bemutató táblázatokban pedig követnünk kellett az egyes népszámlálások adta lehetőségeket. Ezért, valamint az adatfelvétel és az adatfeldolgozás módszertani változásai miatt a visszatekintő adatok csak részlegesen hasonlíthatók össze.

1990-ben az iskolai végzettség jellegére, szintjére, szakirányára vonatkozó kérdéseket a népesség 20 százalékára kiterjedő reprezentatív minta kérdőíve tartalmazta. A mintavételes adatok a teljes népességre történő teljeskörűsítés (felszorzás) után a teljes körű felvételből származó, már korábban közöltektől némileg eltérnek.

A gyógypedagógiai oktatási intézmények osztályai azonos értékűek az általános iskola megfelelő évfolyamaival.

Az iskolázottsági adatok kimutatása nem követi az oktatási intézmények szintjében bekövetkezett változásokat. Minden személy olyan végzettségi szintnél szerepel, amelyet az adott intézmény a végzettség megszerzésének időpontjában nyújtott.

Az adatok egyaránt tartalmazzák a nappali, esti és levelező tagozaton, illetve a távoktatási és más formában szerzett végzettségeket.

A korábbi oktatási rendszerek intézményeit, illetve a hat- és nyolcosztályos középiskolákat az iskolai osztályszámok csoportjai az alábbiak szerint foglalják magukba:

A legmagasabb iskolázottsági évfolyamszám megállapításakor a korábbi szakmunkásképző (iparitanuló-, tanonc- stb.) iskolai végzettségek közül csak az 1961-ben vagy később, az egészségügyi szakiskolai, valamint a gép- és gyorsíró iskolai végzettségek közül csak az 1976-ban vagy később, nappali tagozaton szerzettek beszámítása történt meg. Az 1961-ben vagy később szerzett szakmunkásképző iskolai végzettségek, illetve az 1976-ban vagy később szerzett szakiskolai végzettségek – a személyek által végzett 1–3. osztálynak megfelelően – a 9–11. évfolyamok adataiban szerepelnek. A korábbi háziasszonyképző és speciális szakiskolák osztályszámai is a 9–10., illetve a 11. évfolyamba kerültek besorolásra. Az egykor középfokú iskolai végzettséget adó szakmunkás-bizonyítványt, illetve szakiskolai oklevelet szerzett személyek a táblázatok jelentős részénél pedig a „középiskola érettségi nélkül szakmai oklevéllel” rovatban kerültek elszámolásra.

Középiskolai megjelölést kaptak mindazok a legmagasabb befejezett végzettségek, amelyek az általános (elemi) iskolai oktatásra épülnek, érettségi vizsgára, képesítő megszerzésére, egyetemi, főiskolai továbbtanulásra készítenek fel, valamint középfokú végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosítanak (pl. gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban, felsőkereskedelmi iskolában, középfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetben szerzett végzettségek). Itt szerepelnek továbbá a felső-ipariskolai, a felsőbb leányiskolai stb. végzettségek is. Az 1941. évi népszámlálásnál csupán a nyolcosztályos gimnáziumi, felsőbb leányiskolai, főreál-iskolai, leánykollégiumi, leánylíceumi, reáliskolai, tanítóképzői, illetve kereskedelmi középiskolai végzettségek minősültek középiskolainak.

Az 1974–1986. években szerzett középiskolai végbizonyítványok az érettségivel egyenértékűen kerültek elszámolásra.

Az „érettségi általános oklevéllel” rovat az általános gimnáziumban, reáliskolában stb. oklevelet szerzett érettségizettek, illetve a középiskolai végbizonyítványt szerzett személyek számát tartalmazza.

A „középiskola 11–12. évfolyam, érettségi általános oklevéllel” rovatban szerepel, akinek általános érettségije van és a 13–14. évfolyamra jár vagy a 13–14. évfolyamot elvégezte.

A befejezett középiskolai végzettség fogalmát az elmúlt népszámlálások módszertanai nem mindig értelmezték azonosan. Az 1980. évi népszámlálás a középiskola befejező (negyedik) osztályát végzetteket – a korabeli törvényeknek megfelelően – az érettségizettekkel együtt mutatta ki. Az 1941. évi népszámlálásig az érettségi (képesítő) bizonyítványok jellegét nem dolgozták fel. Az 1949. évi népszámlálás volt az első, amely a személyek legmagasabb iskolai végzettsége mellett az általuk szerzett érettségi (képesítő) bizonyítványok darabszámát jelleg szerint is részletezte.

Az egyetem, főiskola stb. csoportjába tartozik mindazon intézményben szerzett végzettség, amely érettségire (képesítőre) épül, magas fokú szakismereteket és általános műveltséget ad, a tanulmányok befejezése államvizsga letételére, illetve oklevél, diploma megszerzésére jogosít.

A táblázatok nagy részében a legmagasabb iskolai végzettség összevontan került közlésre, általában csak a befejezett végzettségek kimutatásával. Ezekben a korábbi oktatási rendszerek intézményeiben, illetve a hat- és nyolcosztályos középiskolában végzettséget szerzett személyek közül

megnevezésű csoportba tartoznak. Ugyanennél a csoportosításnál a már említett középfokú végzettséget adó korábbi szakmunkásképző (iparitanuló-, tanonc- stb.) iskolában, valamint az egészségügyi szakiskolában, a gép- és gyorsíró iskolában, a nappali tagozaton szerzett oklevelet, szakmunkás-bizonyítványt szerzett személyek a középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel csoportba kerültek besorolásra. Az ugyanezekben az oktatási intézményekben végzetteket, ha szakmunkás-bizonyítványt, szakiskolai oklevelet nem szereztek, az általános iskola 8. évfolyamát végzettek csoportja tartalmazza.

Az összevont csoportosításnál a középiskola érettségivel rovatban szerepel az, akinek általános vagy szakmai érettségije van, továbbá, aki a középiskola 13–14. évfolyamára jár vagy a 13–14. évfolyamát elvégezte, valamint az, aki az érettségi után az egyetem, főiskola stb. bármelyik évfolyamát elvégezte ugyan, de oklevelet (diplomát) nem szerzett.

Az 1930. évi népszámlálásnál az oklevelesek mellett felsőfokú végzettségűnek tekintették azokat a végbizonyítvánnyal rendelkezőket is, akik olyan felsőfokú (hittudományi, katonai, jogakadémiai stb.) intézetben fejezték be tanulmányaikat, amely diploma megszerzésére nem adott lehetőséget. (Az 1941. évi népszámlálás az említett végzettségeket nem fogadta el befejezett felsőfokúnak, de az ezt követő összeírásoknál – az 1970. évi jogakadémiai kivételével – már ismét az 1930. évi módszer szerint kerültek felvételre.) Az 1980. évi egyetemi, főiskolai stb. oklevelesek száma tartalmazza a végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett személyek számát is.

Az iskolarendszerű oktatás keretében szerzett végzettséget magukba foglaló adatok között nem szerepelnek

végzettségek.

A népszámlálások során utoljára 1960-ban kérdezték az írni-olvasni tudást. Az ezt követően végrehajtott népszámlálásoknál már csak az iskolai végzettségre vonatkozó kérdést tették fel. Az „általános iskola első évfolyamát sem végezte el” megnevezésű csoportba az írni-olvasni tudástól függetlenül azok a személyek tartoznak, akik az általános iskola – vagy azzal egyenértékű más iskola – első évfolyamáról sem rendelkeznek bizonyítvánnyal. Az 1960. évi és az azt megelőző népszámlálások adatainál e rovat tartalmazza az ismeretlen végzettségű személyek számát is.

A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb végzettségi fokozatnak a megfelelő korú népességből számított arányszámait az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki (pl. a „legalább középiskolai érettségivel” rovat arányszámai tartalmazzák a felsőfokú iskolai évfolyamot végzett, valamint az ott oklevelet, végbizonyítványt szerzett személyek adatait is).

A 6. Területi adatok sorozat I. köteteiben a 2.1.9–2.1.12 és a 2.1.13 számú táblákban az „Általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb” iskolai végzettségi adat a 7 éves és idősebb népességre vonatkozik.