|
A 2001. évi népszámlálás kiadványai és adatai
A 2001. évi népszámlálás nyomtatásban vagy CD-ROM-on megjelent és az előkészítés alatt álló kiadványainak ismertetése. Itt megtalálhatja a kiadott kiadványok egy részének összefoglaló és elemző szövegeit, táblázatait, valamint a grafikonokat és kartogramokat.
|
|
A kiadványokban használt fogalmak magyarázata
Az adatok értelmezése, egyértelműsége azok minőségének, megbízhatóságának egyik fokmérője, használhatóságának alapvető feltétele, hogy a felhasználó pontosan ismerje a szakma legfontosabb szakszavait. A táblázatokban vagy az elemzésekben alkalmazott fogalmak ismertetésével ezt a feltételt szeretnénk biztosítani.
|
|
Egyéb kiadványok
A következő oldalakon a 2001. évi népszámlálás kötetsorozatán kívül megjelent kiadványok (helységnévtár, helységnévkönyv), nemzetközi statisztikai szervezetek által igényelt, valamint történeti statisztikai adatösszeállítások érhetők el.
|
|
| A 2001. évi népszámlálás kérdőívei |
|
A személyi kérdőívek
|
A lakás kérdőívek
|
|
|
Kérdőív az üdülők előzetes összeírásához
|
Intézeti kérdőív
|
|
|
Intézeti épületív
|
Intézeti összesítőív
|
|
|
| A népszámlálások története |
|
A népszámlálások kialakulása
A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást 1665-ben Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban hajtották végre.
|
|
A magyarországi népszámlálások története
Magyarországon az első népszámlálást II. József rendeletére, 1784 és 1787 között hajtották végre. A hivatalos magyar népszámlálások sorozata 1870-ben indult, azóta 10 évenként tartunk Magyarországon népszámlálást.
|
|
A népesség számának alakulása 1870–1990
Az ország népesedési helyzetének változása a magyar népszámlálások csaknem másfél évszázadot átívelő adatai alapján vizsgálhatók, értékelhetők, elemezhetők. A népesedési helyzet vizsgálatának egyszerű, ugyanakkor szemléletes és látványos eszköze a korfa.
|
| Nemzetközi kitekintés |
|
A nemzetközi szervezetek népszámlálási ajánlásai
Az utóbbi évtizedekben az Európai Unió Statisztikai Hivatala jelentős erőfeszítéseket tett a tagországok népszámlálásainak szinkronba hozására és az eredmények nemzetközi összehasonlíthatóságának előmozdítására.
|
|
A népszámlálások jogi szabályozása Európa egyes országaiban
A sokszínűség ellenére tájékoztatásul megkíséreljük megadni egy tipikusnak mondható népszámlálás jogi hátterét. A leírtak több-kevesebb eltéréssel sok európai országra, köztük Magyarországra is érvényesek.
|
| A 2001. évi népszámlálás jogi háttere |
|
Jogszabályi háttér
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében népszámlálások végrehajtásáról külön törvénynek kell intézkednie.
|
|
Az 1999. évi CVIII. törvény
1999. évi CVIII. törvény a 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módósításáról (Kivonat)
|
|
76/2000. (V.31.) Kormányrendelet
A 2001. évi népszámlálásról, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 1993. évi CVIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hozott rendeletek
|
|
Adatvédelmi jogszabályok
A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvény is tartalmazta.
|
